Búcsú
Porrá zúzott zord felismerés
Amikor rádöbbentem, hogy ennyi
Véget ért ez a nyolc év
A sors mindenkinek új utat nyit
Elmegyünk külön világokba
Visszatérünk még valaha?
Fájdalom ezt kimondani,
De talán soha.
Mégis, én hiszem, hogy sosem
Fogjuk elfeledni egymást
Együtt nézünk előre
Félbehagyva minden sírást
Menjünk el békében, és ne haragban
Mutassuk meg mindenkinek, ki a profi abban
Hogy életet leheljen egy kietlen parkba
Avagy féljen beülni egy sötét hintába.
Az órákon nevetés
Szívemben remegés
Amikor kiejtem ezt a szót:
Búcsú
B, mint barátság vége
U, mint unalom, mely sosem volt
Cs, mint csodálatos múlt
És U, mint az utolsó.
Az utolsó nap, mikor együtt vagyunk.

|